Angkor Tours
Vissza a Főoldalra

1012 Budapest,
Attila út 121.
T./f: (1) 214-4847
Nyitva: H-P 10:00-18:00

angkor@angkortours.hu


MKEH eng. szám: U-000651
Feliratkozás
Hírlevélre
 

Kína - ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

Felszínrajz: a Kelet-Ázsia nagy részét elfoglaló Kína területe 9,6 millió négyzetkilométer, nyugat-keleti kiterjedése 5200, észak-déli irányban pedig 5500 km. Az ország keleti partvonalát a Csendes-óceán határolja, szomszédai pedig a következők: északon Mongólia; északkeleten Oroszország; keleten Korea; délen Vietnam, Laosz és Burma; nyugaton, délnyugaton Bhután, Nepál, India, Pakisztán és Afganisztán; északnyugaton pedig Kazahsztán, Kirgízia és Tadzsikisztán. A 4000 m magasan fekvő Tibeti-fennsíkot számos, 6-7000 méteres csúcsokkal jellemezhető hegység öleli: a Kunlun, a Pamír, a Karakoram, ill. a Transzhimalája és a Himalája, mely utóbbi tudhatja magáénak a Föld legmagasabb pontját, a Csomolungma 8848 m magas csúcsát. Az 1000-2000 m magasságban fekvő fennsíkok közül a legfontosabbak a száraz Belső-Mongóliai-fennsík, ill. a terebélyes Lösz-fennsík, míg Kína vízrajzában a Jangce és a Sárga-folyó viszik a prímet. Az ország két leglakottab vidéke az egykor szintén folyók által feltöltött, rendkívül termékeny Észak-kínai és Északkelet-kínai alföld.

Időjárás: az ország hatalmas kiterjedéséből adódóan az éghajlat is rendkívül változatos: nagy részén a mérsékelt éghajlati öv hatásai érvényesülnek, délen viszont már a trópusi öv a meghatározó. Télen a különböző tájak közötti hőmérsékleti különbség akár a 30 Celsius-fokot is elérheti. Pekingben a tél hideg és szmogos; a tavasz száraz, szeles és poros; a nyár forró és esős (főként júliustól); így a szeptember-október a legideálisabb időszak a látogatásra. Az esős nyári hónapok alatt a csapadék mennyisége északkeletről délnyugat felé csökken.

Népesség: Kína lakossága mára meghaladta az 1,4 milliárdot. Az, hogy a kínaiak „csak” ennyien vannak odahaza, a ’70-es években bevezetett családtervezésnek köszönhető. A népesség területi eloszlása egyenlőtlen: a népsűrűség a legnagyobb Shanghai-ban (2118 fő/km²), a legkisebb pedig Tibetben (1,8 fő/km²), amúgy az ország lakosságának egynegyede él a Jangce alsó és középső folyása mentén. A han kínaikkal együtt 56 etnikai csoportot tartanak számon Kínában.

Vallás: a legkorábbi vallási emlékek a totemizmust is gyakorló Shang-dinasztia (i.e. 16-11. század) idejéből előkerült jóscsontocskák, míg a Tao-t, az egyetemes összhang elvét a Zhou-dinasztia idején fogalmazták meg az i.sz. 2. században. A taoizmusban az egymással ellentétes, együtt mégis harmóniában lévő Jin és Jang tartják fenn a világ egyensúlyát. A buddhizmus az i.sz. 1-2. században kezdett elterjedni Kínában, ám közben alkalmazkodott a helyi viszonyokhoz és a korábbi hitvilághoz. Tibetben a 11. században nyert teret a buddhizmus kevésbé szigorú, mahájána vonalának egy helyi változata, a lámaizmus. A „nyugati” vallások közül a kereszténység az 1. században, az iszlám pedig a 7. században érte el Kínát, ám az előbbi csupán a 16. századtól kezdett tömegesen híveket szerezni magának.

Építészet: Kína leghíresebb épületei közé tartozik a nomád törzsek betörései ellen épített Kínai Nagy Fal, az egykor Pekingben székelő császárok lakhelye, a hétköznapi halandók számára sokáig elérhetetlen Tiltott Város, ill. a korábbi császárvárosok: Xian, Luoyang, Kaifeng, Nanking vagy Hangzhou gyönyörű kertekkel övezett királyi építményei. Ám nem csak az uralkodói lakhelyek tarthatnak számot érdeklődésünkre, hanem az egykori köznép tradicionális házai is: a hagyományos kínai lakóház három vagy négy oldalról épült egy központi udvar köré. A délre eső fő épület ablakai és ajtajai a belső udvarra nyílnak, hogy emígy nyerjen védettséget a ház az ártó szándékoktól és a széltől. 

Művészetek: a kínai előadóművészetek legismertebbje a sok esetben maszkokat alkalmazó kínai opera, ahol a férfi, a nő, a festett arc és a komikus különböző sémákat követnek, a mozgás pedig meglehetősen szuggesztív. A kínai operák között a vígjátékot, tragédiát, tragikomédiát és népoperát is megtaláljuk. A képzőművészetek közül a zöldesen fénylő jáde faragása, a porcelán és kerámia, a rekeszes tűzzománc, a lakkmunkák készítése, a festészet és a kalligráfia tekintenek vissza a legrégebbi hagyományokra.

Vízum: a magyar állampolgárok a Kínai Népköztársaság Budapesti Nagykövetségének Konzuli Osztályán (1068 Budapest, Benczúr u. 18., tel.: 413-3373) szerezhetik be a 90 napos tartózkodásra jogosító vízumot, melyhez útlevél, a kitöltött űrlap, meghívólevél és igazolványkép szükséges. A vízum díja egyéni utasoknak 9000 Ft (egyszeri belépésre). Fontos, hogy az útlevélnek a tervezett utazás végéig érvényesnek kell lennie.

Külképviseletek: 
Kínai Népköztársaság Budapesti Nagykövetsége: 1068 Budapest, Benczúr u. 17. (a jelenlegi felújítás végéig Benczúr u. 15.), tel.: 413-2400, 322-4872
Magyar Köztársaság Nagykövetsége Pekingben: No.10 Dong Zhi Men Wai street, San Li Tun, Beijing, 100600, PRC, tel.: (86-10) 6532-1431, ügyelet: 6532-1273, e-mail: huembpek@netchina.com.cn
Magyar Főkonzulátus Hong-Kongban: Hongkong, Suite 3202, Citibank Tower, 3. Garden Road, Central, tel.: (852) 287-875-55, e-mail: Hunconsulate@huconhgk.com.hk

Időeltolódás: a Magyarország és Kína közötti időeltolódás + 7 óra.

Pénznem, pénzváltás: a kínai pénzegység a yuan és váltópénzei, a jiao és fen (1 yuan = 10 jiao = 100 fen). A yuan-t renmimbi-nek (RMB) is hívják, ill. rövidítik. A forgalomban lévő bankjegycímletek: 1 fen, 2 fen, 5 fen, 1 jiao, 2 jiao, 5 jiao, 1 yuan, 2 yuan, 5 yuan, 10 yuan, 50 yuan, 100 yaun, míg a pénzérmék a következők: 1 fen, 2 fen, 5 fen, 1 jiao, 2 jiao, 5 jiao, 1 yuan, 2 yuan, 5 yuan. Készpénzt a bankokban, ill. a nagyobb szállodákban és áruházakban található pénzváltóknál válthatunk, a bankkártyák (pl. MasterCard, VISA, AMEX, Diners Card) elfogadása azonban egyelőre csupán néhány nagyvárosban jellemző.

Deviza- és vámszabályok: Kínába vámnyilatkozat nélkül a következő árucikkek vihetők be: arany és ezüst ékszerek max. 50 grammig, 1 db fényképezőgép, 1 db kazettás magnó, 1 db videokamera vagy filmfelvevő, ill. 1 db laptop. Tilos bevinni: fegyvert, fegyvernek látszó tárgyat, lőszert, robbanóanyagot, hamis pénzt és iratokat, a kínai politikai, gazdasági, kulturális és erkölcsi érdekekkel ellentétes tartalmú nyomtatványokat, filmet, fotót, hang- és videofelvételt, számítógépes lemezt és egyéb információhordozót, mérget, kábítószert, fertőzéseket hordozó állatokat, növényeket és a belőlük készült termékeket, járvány sújtotta területekről bármilyen fertőzést tartalmazó vagy tartalmazható árucikket.

Egészség: megelőző oltás nem kötelező. A csapvíz nem fogyasztható, csupán néhány magasabb kategóriájú szállodának van saját víztisztító berendezése.

Öltözködés: a változatos éghajlat okán a réteges öltözködést kell szem előtt tartani. Alul a könnyű, pamutból készült ruhák az ideálisak, ám télen és Tibetben a melegebb felső ruházatra is szükség lesz. A túrákon a kényelmes sportcipő is feltétel, nyáron pedig a napsugarak ellen kell egy-egy fejfedővel, napszemüveggel és napkrémmel felkészülni. A nyári, esős időszakban elengedhetetlen az esernyő vagy esőkabát.

Étkezés: a kínai éttermekben a kör alakú asztal dívik, középen egy forgatható lappal, amely lehetővé teszi, hogy ne az asztal fölött átnyúlva szedjük tele a tányérunkat. Az evőpálcikák mellett egy kis porcelán kanál is rendelkezésre áll, a tradicionális teríték azonban sem kést, sem villát nem tartalmaz, így ezt külön kell kérnünk, ha még hadilábon állunk a pálcikás étkezéssel. Késre amúgy semmi szükségünk nem lesz, hiszen az ételeket mindig kis darabokban szolgálják fel. Egy másik jellegzetesség, hogy a levest az étkezés végén fogyasztják a kínaiak. A helyi különlegességek közül a legnevezetesebb a pekingi kacsa, de a rengeteg fűszert használó szecsuáni konyha is nagy hírnévre tett szert, a déli szakácsok ugyanakkor a halételeikre büszkék.

Vásárlás: Kínában nincs hiány a szuvenírok terén, csupán a minőségre kell ügyelnünk a vásárlásnál. A legkedveltebb ajándéktárgyak: a kis jádeszobrok és faszobrok, szépen megmunkált lakkdobozok, maszkok és díszkardok, valamint festmények, porcelánok, selymek; az olcsóbbak közül pedig a rizskalapok, színes evőpálcák és kínai legyezők.

Hivatali órák: az állami hivatalok és bankok hétfőtől péntekig 8.30-12h és 14.30-18.00h között tartanak nyitva, a köztes időszakban, ebédidőben (12.00-14.30h) viszont megáll a hivatali élet. 

Hálózati feszültség: általában 220V (50Hz), de előfordul a 110V-os (50Hz), sőt 240V-os verzió is. A konnektordugó két- vagy háromágú, a villák pedig laposak. A villanyborotva és a hajszárító, úgy ahogy, még beleerőltethető a résekbe, de jobb, ha viszünk magunkkal egy hálózati átalakítót.

Fotózás, filmezés: a fotósok és videózók minden nehézség nélkül feltölthetik készleteiket az idegenforgalmi látnivalók környékén, az elszigeteltebb területekre azonban biztosabb megfelelő tartalékkal érkezni. A filmhívás és nagyítás olcsó, ám a minőség változó. Figyelem: a kínai márkájú filmek közül nem mindegyiket tudják itthon előhívni, ezért vásárláskor válasszuk inkább a nemzetközi márkájúakat (Fuji, Kodak stb.).

Posta, telekommunikáció, internet: a nemzetközi postai szolgáltatások jók (a borítékon mindenesetre kínaiul sem árt feltüntetni Magyarországot), s általában egy angolul tudó alkalmazottat is találunk a nagyobb hivatalokban. A borítékokon és bélyegeken nincs enyvezés, így ezt folyékony ragasztóval, helyben kell pótolnunk. A postahivatalok 9-17h között tartanak nyitva. A Magyarországra történő telefonálás (00-36-) az utcai telefonfülkékből a legolcsóbb. A nemzetközi hívásokra alkalmas telefonkártyák és készülékek jelzése: IDD, míg a belföldi távolsági hívás jelzése: DDD. Az internetezés elterjedt.

 

 

Kína, hőmérséklet, vízum, időeltolódás, pénznem, utazás, körutazás, utazás, városnézés