MIKOR UTAZZUNK?
A japán szigetek éghajlata meglehetősen eltér egymástól, ami nem is csoda, hiszen az északi hideg Hokkaido és a trópusi Okinawa szigetek között 2900 km a távolság. A legtöbben Honshu szigetére érkeznek (itt van Tokió, Kioto és Osaka is), ahová a trópusi viharok miatt forró és nyirkos júniust és júliust kivéve bármikor bátran utazhatunk. A legjobb időszak a kora tavasz (március és kora április) vagy a késő ősz (október második fele és december eleje), hogy a szigetet bejárjuk. Aki nem szereti a tömeget, annak érdemes elkerülnie az április közepén kezdődő cseresznyevirágzás és az október eleji színesedő falevelek időszakát, ilyenkor Japán nagyon zsúfolt és minden turistaszolgáltatásnak jelentősen magasabb az ára is. Télen a sziget északi fele havas, fagyos, síelésre alkalmas. Kyushu szigetének (Fukuoka, Nagasaki) éghajlata hasonló, ide a trópusi viharok csak augusztus-szeptember hónapban érnek. Okinawa csodálatos tengerpartja március közepétől október közepéig várja a tengerimádókat. Augusztus-szeptemberben fordulnak elő rövidebb trópusi záporok, de az ég ilyenkor is hamar kiderül utánuk. Hokkaidó éghajlata Szibériához hasonló: a fagyos tél után márciustól novemberig kellemes, kirándulós az idő.
HOGYAN UTAZZUNK?
Tokió és Osaka Budapestről egy átszállással 13-14 óra alatt elérhető. Nagoyába is repülhetünk, ide átlagosan 16 óra az átszállásos utazás ideje. Dél-Koreából repülővel Tokióba jutunk mintegy 2,5 óra alatt, vagy éjszakai kompjáratra is szállhatunk, az út Fukuokáig 12 óra.
Japánban a világhírű gyorsvasúttal, a Shinkansennel érdemes közlekedni, amely behálózza a szigeteket. Turisták speciális bérletcsomagokat válthatnak rá, ezt azonban előre, még itthon érdemes megrendelni, helyben nem vásárolható meg. A nagyvárosokban olajozottan működik a tömegközlekedés, kisebb településekre vonattal és busszal jutunk el, itt már kicsit kihívás a buszmegállók feliratainak elolvasása…
Okinawára 2 -3 órás repüléssel , olcsó járatokkal jutunk el a japán nagyvárosokból.
HIGIÉNIA, BIZTONSÁG
Japánban a közbiztonság kiemelkedően jó. Az emberek a szabályokat minden esetben betartják. Mis is feltétlenül tegyünk így, mert a rendőrség nem tesz kivételt a turistákkal. Munkakezdéskor és késő délután a városi közlekedési eszközök ijesztően zsúfoltak, kerüljük használatukat, ha nem szeretjük a tömeget.
A szigetország a Föld egyik legaktívabban rengő területe. Az épületek és a lakosság tagjai a földrengésre tökéletesen felkészültek, veszély esetén mindenképpen a helyi szabályokat és útmutatást kövessük.
Japánban a csapvíz iható, remek minőségű, a parkokban és közintézményekben ivókutak is vannak. Az egész ország kiemelkedően vigyáz a higiéniára, és az orvosi ellátás is rendkívül magas színvonalú. Biztosítás nélkül azonban rizikós elindulni, az ellátás ára magas.
VÍZUM, OLTÁS?
Turistaként maximum 90 napon át vízummentesen tartózkodhatunk Japánban. A belépéshez kilépésig érvényes útlevél mellett kérhetnek igazolást a szállásfoglalásról, kifelé szóló repülőjegyről, utazási biztosításról vagy akár az utazás költségének fedezetéről (bankszámlakivonat, bankkártya vagy készpénz). Értékhatár nélkül lehet bevinni és kivinni készpénzt, de az 1 millió jen feletti értékű pénzösszegről nyilatkozni kell.
Kötelező oltás nincs, az ország egészségügyi helyzete kiváló.
HOGY KÉSZÜLJÜNK?
A hálózati feszültség egyedülállóan 100 V (nem az amerikai kontinensen használt 110V). Kelet-Japánban 50 Hz, Nyugat-Japánban 60 Hz. A hálózati csatlakozóhoz (amerikai típusú) átalakítóra van szükség. A mobiltelefon hálózat nem GSM rendszerű, hanem 2 gigahertzes, így a legtöbb mobiltelefon készülékünk nem működik Japánban.
Japán pénzneme a jen (1USD=107JPY). A pénzváltás a szállodákban és városi pénzváltókban nehézkes (gyakran csak USD-t váltanak, eurót nem), és általában az árfolyamok sem olyan jók, mint a repülőtéren, így érdemes vagy már itthon, vagy érkezéskor a megfelelő összeget átváltani. Sok ATM vagy kártyaolvasó nem fogadja el a külföldi bankkártyákat, ezzel is számolnunk kell.
A Magyarország és Japán közötti időeltolódás télen + 8 óra, nyáron pedig + 7 óra.